„Krakkóban nemcsak turisták voltunk”
A beszámolókat megelőzően Bozorády András PhD-hallgató a májusi ötnapos krakkói csopor-tos tanulmányi út kapcsán Szent Szaniszló, a krakkói Wawel-székesegyházban nyugvó püspök és vértanú alakját mutatta be a népes közönségnek.
A tízfős hallgatói csoport a Pannónia Ösztöndíjprogram rövid távú mobilitása keretében láto-gatott Krakkóba, amely egyszerre kínált szakmai programokat, egyetemi tapasztalatszerzési le-hetőségeket, kulturális felfedezéseket és közös élményeket.
A kirándulás résztvevői különböző tanulmányi háttérrel érkeztek: közülük kilencen lengyel nyelvet tanulnak, egy részük lengyel minor szakon, mások fakultatív nyelvórák keretében, fő-szakjuktól függetlenül – például gyógyszerészhallgatóként. A csoport tizedik tagja orosz tanár-szakos hallgató. Bár tanulmányaik eltérőek, a lengyel nyelv és kultúra iránti érdeklődés közös pontot jelentett számukra.
A program szakmai részeként a hallgatók olyan egyetemi órákba kapcsolódtak be a Jagelló Egyetem Keleti-Szláv Filológiai Intézetében, amelyek szorosan illeszkedtek érdeklődésükhöz és itthoni tanulmányaikhoz. Részt vettek lengyel nyelvórán, bepillantást nyerhettek az orosz nyelv oktatásának módszertanába, az orosz–lengyel kontrasztív grammatikába, a Kelet-Európa története a 20. és 21. században című kurzus keretében pedig angol nyelvű előadást hallgattak a csernobili atomkatasztrófáról.
„Megmutatom az órarendemet!”
A tavaszi félévben Butykai Alexandra is a krakkói Jagelló Egyetemen tanult a Pannónia Ösz-töndíjprogram támogatásával. Angol–orosz fordító mesterszakos hallgatóként orosz- és lengye-lórákra járt, beszámolójában az órarendjét is megosztotta velünk. Így nemcsak abba nyerhet-tünk betekintést, milyen tantárgyakat tanult a krakkói egyetemen, hanem abba is, hogyan telik egy ösztöndíjas hallgató átlagos napja és milyen különbségeket tapasztal a lengyel és a magyar felsőoktatás között. Beszámolójából az oktatási rendszer sajátosságai, a mindennapi tanórák és a számonkérés módja közötti eltérések is kirajzolódtak. Alexa kedvenc krakkói helyeit is meg-mutatta, mesélt új ismeretségeiről, a Krakkóban szerzett élményeiről és az ott töltött félév fe-lejthetetlen emlékeiről is.
„Wrocławban mindkét szakomat vittem tovább”
Az őszi félévben Jakó Bálint CEEPUS-ösztöndíjjal jutott el Wrocławba. Holland alapszakos és orosz minorszakos hallgatóként a Wrocławi Egyetemen mindkét szakjához kapcsolódó órákat látogatott.
Vagyis nem egyszerűen „kiment egy félévre”, hanem a megszokott magyarországi tanulmányait egy külföldi egyetemen folytatta. A nyelvek közötti váltás komoly kihívást tartogatott számára: az oroszórákon ugyanis a lengyel volt a közvetítő nyelv, Bálint pedig ekkor még csak kezdő szinten beszélt lengyelül. Így az órák, a két nyelv megértése és követése külön erőpróbát jelen-tett számára.
„Toruńban is otthon éreztük magunkat”
Hiszem Szabina és Kostej Dániel orosz–lengyel fordító mesterszakos hallgatóként a tavaszi félévben a Toruń-i Mikołaj Kopernusz Egyetem hallgatói voltak Pannónia ösztöndíjjal. Rend-kívüli kihívást jelentett számukra az orosz–lengyel nyelvpárban oda-vissza fordítani, hiszen korábban mindössze két évig tanultak lengyelül a lengyel minor képzés keretében.
„És az ösztöndíjból még utazni is tudtunk”
Talán a beszámolók egyik legfontosabb tanulsága, hogy a külföldi félév nemcsak szakmai fej-lődésükhöz járult hozzá, hanem anyagilag is lehetővé tette számukra, hogy Kopernikusz szülő-városán túl Lengyelország más városait és a környező országok közeli úti céljait is felfedezzék – olyan helyeket, amelyek Magyarországról indulva jóval nehezebben lettek volna elérhetők.
Közös élmények, új lehetőségek
A beszámolók végére világossá vált, hogy nincs egyetlen recept arra, hogyan érdemes külföldön tölteni egy félévet. Van, aki két szak óráit látogatja, más a nyelvtudását mélyíti el, új barátságo-kat köt vagy éppen minden szabad hétvégén útra kel, hogy felfedezze a környéket. A közös pont mégis ugyanaz: mindannyian belevágtak, és olyan tapasztalatokkal tértek haza, amelyek túlmu-tatnak az egyetemi tanulmányokon. Egy másik ország felsőoktatásának megismerése, az új ba-rátságok, a bejárt városok és a közösen átélt élmények mind hozzájárultak ahhoz, hogy a kül-földön töltött félév meghatározó időszakká váljon számukra.
Az ösztöndíj ehhez anyagi szempontból is fontos támogatást nyújtott: segítségével a hallgatók a kinti megélhetés és a kollégiumi elhelyezés költségeit is fedezni tudták. Bár a kollégiumi díjak többszörösen meghaladták az itthoniakat, az ösztöndíj arra is lehetőséget adott, hogy a tanulás mellett utazásra és felfedezésre is jusson. Így Lengyelország más városaiba, sőt más országok nagyvárosaiba is eljuthattak. Hiszen a külföldi ösztöndíjas félév egyik legnagyobb előnye, hogy az egyetemi élet mellett egy egész ország megismerésére is lehetőség nyílik, miközben Európa számos úti célja is könnyen elérhető közelségbe kerül.
A külföldi tanulmányok itthon is számítanak
A mobilitás nem csupán egy különleges kitérő a hallgatók tanulmányi útján: a külföldön szerzett tapasztalatok és teljesített kurzusok a hazai képzésükbe is beépülnek. Ennek alapját a mobilitás megkezdése előtt elkészített Learning Agreement, vagyis tanulmányi megállapodás adja, amely rögzíti, hogy a külföldön teljesítendő tantárgyak miként illeszkednek az itthoni képzésbe, és mely hazai tárgyak elismerésére adhatnak lehetőséget.
Reméljük, hogy a szakesten köszöntött elsőéves szlavista hallgatók, valamint a felsőbb évesek is kedvet kaptak a pályázáshoz, és a jövőben maguk is élnek a külföldi tanulmányi mobilitás nyújtotta lehetőségekkel.
